Gazdasági és társadalmi hatások a kisebbségekre nézve
A dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum Társadalmi-gazdasági területi különbségek hatásainak vizsgálata az életmódra és a magyar kisebbség identitására címmel előadást szervezett, amelynek főszereplője Lelkes Gábor közgazdász volt.
Lelkes Gábor társadalomkutatóként is tevékenykedik, s az elmúlt években a felvidéki magyarság identitását vizsgálta, amelyről több mint hetven oldalas tanulmányt írt. Természetesen az előadás erről a kutatásról szólt, amely nagyban érintette a dunaszerdahelyi lakosokat is.
A kutatás 2019-re datálható, a célja pedig az volt, hogy kiderüljön: vajon a társadalmi és a gazdasági különbségek befolyással vannak-e a szlovákiai magyar közösségek identitására. Hasonló kérdésekkel operált Lelkes: milyen nemzetiségűnek vallja magát a felvidéki magyarság? Európainak, felvidékinek, járáson belülinek vallja magát a felvidéki magyarság, vagy hogyan határozza meg a hovatartozását?
Lelkes Gábor előadásában kihangsúlyozta, hogy az elmúlt 30 évben a felvidéki magyarság százezer fővel csökkent, ami a becslések szerint nagy tragédiának számít egy közösség számára.
A 2011-es népszámlálás során közel 10%-a a lakosságnak nem vallotta magát semmilyen nemzetiségűnek, az idei népszámlálásnál pedig már a kettős nemzetiséget is be lehet majd tölteni. Lelkes szerint az anyanyelvet hamarabb feltünteti a lakosság, mint a nemzetiséget, mert az nem olyan kényes kérdés. Szlovákia szegényebb térségeiben, ahol még a magyar nyelv használata nem veszett ki (például Nagykapos, Gömör) sokan nem merik felvállalni nemzetiségüket, mert féltik a munkahelyüket.
A felvidéki magyarság a februári parlamenti választások után képviselet nélkül maradt, és meglehetősen ez a folyamat vezetett ahhoz, hogy megfogyatkozni látszik a magyarság az ország déli részében is. Miért nem kaphatnak a déli régiók – hasonlóképpen az északi területekhez – anyagi támogatásokat? Tudunk-e még mire és kire büszkék lenni a szlovákiai magyarság körében? Hol vannak a sikertörténetek?
S hogy valóban hozzájárult a gazdasági és a társadalmi hatás az országban élő magyarság identitásváltozásához, az az előadásból kiderült, de tulajdonképpen a válasz: igen.