Régen a népi hagyományok szerint foglalkozás, népi mesterség alapján is keletkezhettek közösségi ragadványnevek. Ilyen volt a madi Bicskások is. A faluban a helyi hagyomány szerint régóta foglalkoztak bicskagyártással. Ipolyi Arnold annyit mond róla, hogy „a legolcsóbb s legegyszerűbb bicsakok madi bicsak néven ismeretesek Csallóközben.”
A helyi mesterséghez kapcsolódtak a farsang idején megrendezett bicsakbálok, de még a község kocsmájának neve is Bicsak vendéglő. Az éneklőcsoportnak Bicsakfa együttes a neve.
„Albár mellett nemes Madon, bicska terem, neves: vadon. Híremért engem ne vess meg, és ha erre jársz, keress meg. Kapsz tőlem egy madi bicskát, meg az orrodra egy fricskát. Madi bicsak, réz a nyele, kivágom a rezet vele.” (Keszeli)
Voltak ragadványnevek, népies elnevezések, amelyek a belső tulajdonságokra vonatkozik.
A balonyiakat humorosan Filléresekként emlegetik, ami Balony lakosságának spórolós voltára utal. Kulcsod község lakosai voltak a Gumicsizmások, akik főleg mezőgazdasággal foglalkoztak. A medvei lakosokat egyszerűen Szőröstalpúaknak nevezték, amely arra utal, hogy a medve talpa szőrös.
Macskásoknak nevezték a csilizpatasi embereket, mivel élt a hiedelem, hogy a helyiek macskahúst esznek. Valószínűleg ez messze áll az igazságtól, és csak a rossz nyelvek által alakított megnevezés. Egy népdal szerint: „Csallóközben Patason, macskát sütnek rostélyon, úgy viszik át Balonyba, a nagy lakodalomba.”